Alapszabály

Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat Egyesület Alapszabálya 

Egységes szerkezetben 

Az alapító tagok az 1992 évben az alábbi egyesület létrehozását határozták el

I. Általános rendelkezések 

1.) Az Egyesület neve: Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat 

Rövidített elnevezése: AATSZ 

Nyilvántartási szám:4.919 

2.) Működési területe: Magyarország

Székhelye: 1113. Budapest Karolina út 35/b

Alapításának éve: 1992.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból és költségvetési és önkormányzati támogatásokból fedezi.

Az Egyesület tagja lehet minden jogi és természetes személy, aki / amely -jelen alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.) Az Egyesület céljai

A HIV /AIDS terjedésének megakadályozása lassítása

A HIV / AIDS elleni felvilágosító munka, prevenciós munka

Közreműködés a fertőzöttek, betegek gondozásában, gyógyításában

egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység 

Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, az AIDS betegségek megelőzése, egészségvédelmi szolgáltatások 

Egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, a HIV fertőzés megelőzésének, valamint a HIV-el élők jobb életminőségének elősegítése tekintetében 

Társadalmi és egyéb károsító hatások elleni fellépés; 

Szociális tevékenység, alacsonyküszöbű szociális ellátások biztosítása, szenvedélybetegek, vagy szexuális szokásaik miatt magas kockázatú társadalmi csoportok érdekében 

tudományos tevékenység, kutatás: együttműködés az országos intézetek, a civil szervezetek, érdekképviseletek, kormányzati döntéshozók képviselőivel, a HIV/AIDS pandémia tükrében 

hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, különös tekintettel a HIV fertőzés megelőzésére 

emberi és állampolgári jogok védelme, közös érdekképviselet a HIV/AIDS fertőzés által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme 

2

közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások segítségével támogatja a HIV/AIDS által érintett közösségek önszerveződő közösségeit, erősíti önfenntartó képességét 

egészségfejlesztés, közösségfejlesztés, egészségvédelem, egészséges életmódra nevelés, megelőzés, népegészségügyi feladatok, betegcsoportok képviselete, mozgás-gazdag, sportos életvitelre nevelés és ösztönzés. 

rehabilitációs foglalkoztatás a HIV-el élők életvezetési képességének kialakítása, létfenntartásának elősegítésére, illetve helyreállítása érdekében 

A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében együttműködés az állami és egyéb NGO szervezetekkel Magyarországon és külföldön.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület rögzíti, hogy jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet (2011.évi CLXXV 32§ )folytat melyek az alább felsoroltak szerint az egyesület feladatai– népegészségügyi tevékenység ,egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, gyógyító, és orvosi rehabilitációs szolgáltatás / 1997:CLIV törvény 35§ 1-2/ – folytat, biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. 

Az Egyesület – HIV/AIDS program kiemelt közfeladatait látja el – amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Az Egyesület feladatai:

-felvilágosító kiadványok szerkesztése, megjelentetése, terjesztése

-felvilágosítás, mind a médiákon keresztül, kampányok szervezése a megelőzés érdekében

– tanácsadás telefonon és személyesen

-szakmai képzések, felkészítések, továbbképzések szervezése, lebonyolítása

-anonim HIV /AIDS szűrés és tanácsadás fenntartása

Közreműködés a HIV fertőzöttek, betegek gondozásában, gyógyításában;

HIV fertőzöttek és közvetlen környezetük közös érdekeinek képviselete és védelme; 

A HIV fertőzöttek speciális életvitelével kapcsolatos életmódjának segítése, egyes feladatainak közös, szervezetben történő ellátása; 

Az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése; 

Információszerzés és -közlés a tagok és a HIV fertőzöttek és környezetük részére; 

– kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel, szervezetekkel; 

– az Egyesület céljaival kapcsolatos tevékenység szakmai színvonalának folyamatos növelése; 

4.) Az Egyesület céljai érdekében bevételeivel gazdálkodik, de gazdasági- vállalkozási tevékenységet is folytat.

Bevételeit csak az egyesületi célok érdekében fektetheti be. 3

Az Egyesület tagjainak osztalékot nem fizet, azt visszaforgatja az alapító okiratban foglalt céljai megvalósítására

Az Egyesület a befektetési tevékenységet csak a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat szerint folytathat azt a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.

Az Egyesület a tartozásáért saját vagyonával felel . Az Egyesület tagjai – a tagdíj fizetési kötelezettségükön kívül- a szervezet tartozásáért saját vagyonával nem felelnek.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. 

5.) Az Egyesület jogi személy.

II. A tagság 

Az Egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) tiszteletbeli tagság,

c) pártoló tagság.

A.) A rendes tagság 

A rendes tag jogai és kötelezettségei

Az Egyesület tagja lehet minden 18. életévét betöltött magyar és külföldi magánszemély –feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától valamint jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaság, amennyiben a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

Tagfelvétel – a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. 

Az Egyesület rendes tagjainak joga:

a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

4

d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelessége:

a) kötelesek megtartani az Alapszabály, az Ügyrend és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

A tagdíj összegét, megfizetésének az időpontját a Közgyűlés határozza meg az Elnökség javaslata alapján

A tagsági joghoz kapcsolódó választási és választhatósági jogok nem ruházhatók át.

A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával, illetve jogi személy tagnál jogutód nélküli megszűnéssel

– a tag kilépésével, felmondásával,

– a tag kizárásával

– tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával 

A kilépést , felmondást írásban kell közölni bármelyik elnökségi taggal.

A Egyesületből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.

A Közgyűlés alkotja meg az Egyesületből való kizárás részletes szabályait.

Az Egyesület Elnöksége a tagdíj befizetési adatokból értesül arról, hogy valamely tag tagdíj fizetési kötelezettségének -egy éve – nem tesz eleget, úgy írásban köteles erre a tag figyelmét felhívni, a következmények- tagsági viszony megszűnésére történő felhívással. Amennyiben a tag az elmaradt tagdíj egyidejű befizetése mellett a mulasztását elfogadható indokkal ( betegség, távollét más országban végzett munka ,) igazolja- úgy tagsági viszonya továbbra is fennmarad.

B.) Tiszteletbeli tag 

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, tudományos érdemeket elért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja. 

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik. 

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag jogosult részt venni a Közgyűlésen. 

A Közgyűlés tiszteletbeli elnöki tisztségről is dönthet. 5

Tiszteletbeli elnök lehet az az egyesületi tag, aki az Egyesület elnöki tisztségét töltötte be és kimagasló tevékenységével az egyesületi célok megvalósítása érdekében dolgozott. 

A tiszteletbeli elnököt – a tiszteletbeli taggal azonos jogok illetik meg. 

C.) Pártoló tagság 

Az Egyesület támogatója lehet az a szervezet vagy magánszemély, amenyiben az Egyesület célkitűzéseivel egyetért és anyagilag támogatja.

A pártoló tag jogosult tanácskozási joggal részt venni a Egyesület közgyűlésén, tisztségre nem választhatók illetve nem választhatnak.

A jogi személy -pártoló tag – jogait képviselője útján gyakorolja. 

III. Az Egyesület szervezete 

1.) A Közgyűlés – a tagok összessége

2.) Elnökség – a tagokból megválasztott – három tagú ügyvivői testület

3.) Felügyelő bizottság

4.) Tisztségviselők – elnök, társelnök, felügyelő bizottság elnöke és tagjai

IV. Az Egyesület működése 

1.) Közgyűlés 

A Közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve ,a tagok összességéből áll.

A Közgyűlés nem nyilvános azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 

Az Egyesület rendes, valamint rendkívüli közgyűlést tart.

A rendes közgyűlés évenként legalább egy alkalommal ül össze.

A rendes közgyűlést az Elnökség hívja össze az általa megállapított időpontban és napirenddel.

A rendkívüli közgyűlés összehívását az Elnökség vagy a tagok 1/3-ad része kezdeményezheti, az ok és cél megjelölésével.

A Közgyűlést az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatának megjelölésével .

A közgyűlés határozatképes, ha azon szabályszerű meghívást követően a szavazásra jogosult tagok több mint fele személyesen vagy a jogi személy tag kellő meghatalmazással képviselve van. 6

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály módosítása és az Egyesület feloszlásának kimondása ,melyhez a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

l,)nemzetközi szervezetekbe való belépés, illetve kilépés elhatározása,

m,) az Elnökség javaslata alapján a tagdíj összegének, megfizetés időpontjának meghatározása, szükség esetén rendkívüli tagdíj állapítása 

n,) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében; 

o,) annak eldöntése, hogy a gazdálkodás eredményét , illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. 

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1) pont), élettársa illetve akit a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy 7

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés, minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti és bevezeti a határozatok könyvébe , a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag hitelesíti.

A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Tisztségviselők választása

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik az Egyesület elnökének, elnökségi tagoknak, a Felügyelő Bizottság tagjainak öt évre történő megválasztása.

A Közgyűlés Jelölő Bizottságot köteles választani.

Jelölt lehet az a személy, akit a Jelölő Bizottság a tisztségre jelöl, illetve akit a Közgyűlésen jelen levők többségi szavazatával a jelölőlistára kerül.

A választás titkos szavazással történik, először az Elnökség tagjaira, majd a Felügyelő Bizottság tagjaira szavaz a tagság.

Megválasztottnak azt a tisztségviselőt kell tekinteni, aki a jelenlevő szavazásra jogosultak szavazatának több mint a felét megszerezte.

Több jelölt esetén abban az esetben, ha egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint a felét, úgy újabb választási fordulót kell tartani. A második fordulóban a legkevesebb szavazatot nyert jelölt és az a jelölt aki a szavazásra jogosultak 10%-ának szavazatát nem kapta meg nem vesz részt. A szavazás mindaddig kell folytatni, míg valamelyik jelölt a jelen levő szavazásra jogosultak szavazatának több mint a felét nem kapja meg.

A közgyűlés által 2013. évben megválasztott elnökségi tagok:

dr. Balogh Attila (elnök), 

Takács Sándor, Romcsek Kálmán (társelnökök

2.) Elnökség 

Elnökség és működési szabályai 

Az Egyesület három tagú állandó testülete. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve.

Az Elnökséget a Közgyűlés közvetlenül választja – öt éves határozott időtartamra 8

Az Elnökség korlátozás nélkül jogosult eljárni mindazon célok és feladatok érdekében, melyet jelen Alapszabály meghatározott és amit nem utalt a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze a napirend közlésével.

Az Elnökség üléseit félévenként tartja, valamint abban az esetben, ha az Elnökség, illetve tagjainak többsége elhatározza.

Döntéseit ülésen vagy ülésen kívül, de minden esetben nyílt szavazással , a tagjainak többségi szavazatával hozza.

Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Az Elnökség ülései – az Egyesület tagjai részére – nyilvánosak.

Az Elnökség jogai és kötelezettségei

a.) Összehívja a rendes közgyűlést.

A rendes közgyűlést a közgyűlés időpontját megelőző tizenöt napon belül , a tagok részére közvetlenül a napirendi pontokat tartalmazó meghívót megküldeni.

b.) Legalább a tagok 1/3-ad részének írásbeli javaslatára, vagy saját határozata alapján illetve amennyiben a Törvényszék elrendeli köteles rendkívüli közgyűlést 15 napon belül – a tagok 8 nappal korábbi a napirend megjelölésével történő értesítése mellett – összehívni.

c.) A közgyűlés határozatképtelensége esetén köteles ismételt (rendes vagy rendkívüli) közgyűlést 15 napon belül – a tagok 8 nappal korábbani a napirend megjelölésével történő értesítése mellett – összehívni. Ez a közgyűlés minden esetben határozatképes , – a megjelent tagok számától függetlenül. , amennyiben erről a tényről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

d.) Javaslatot tesz a Közgyűlés számára a tagdíj összegére, megfizetés időpontjára, illetve szükség esetén rendkívüli tagdíj megállapítására 

e.) Közgyűlésnek javaslatot tesz a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztására 

f) Ellátja a Ptk 3:80 § szerinti feladatokat 

g,) a Ptk 3:81§ .-ban leírt esetekben köteles a Közgyűlést összehívni 

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1§), élettársa aki a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya . 9

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8. napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15. napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.

A Ptk. 3:86 § szerint felel a vezető tisztségviselő az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén. 

2. 1.) Elnök 

Az Elnök az Elnökség tagja.

Az Elnök az Egyesület ügyintézője és jogi képviselője.

A Közgyűlés az Egyesület tagjai közül öt éves határozott időre választja.

Az Egyesület elnöke magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár és más nem magyar állampolgár is lehet feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

Az elnök feladatai:

a) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;

b) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;

c) konferenciák és más rendezvények szervezése;

d) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;

e) az Egyesület működésének irányítása;

f) a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt nem önállóan, egy társelnök egyidejű beleegyezésével illeti meg;

g) utalványozási jog gyakorlása nem önállóan, egy társelnök egyidejű beleegyezésével.

Az Elnök tisztsége megszűnik:

– lemondással,

– elhalálozással,

– a tagsági viszony bármely más módon történő megszűnésével.

2. 2.) Társelnök

A Társelnök az Elnökség tagja.

A társelnök feladatai:

a) az elnök konzultánsaiként működik, szakterületi megoszlásban; 

b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését; 

c) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése; 

d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról; 

e) a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása a másik társelnökkel együttesen; 

10

f) az társelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli. 

g) kezeli a tagdíjbefizetési nyilvántartást; 

h) felügyeli az Egyesület által szervezett rendezvények költségvetését; 

i) a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az elnökkel együttesen. 

A Társelnök tisztsége megszűnik:

– lemondással,

– elhalálozással,

– a tagsági viszony bármely más módon történő megszűnésével.

3.) Felügyelő Bizottság 

A Felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja

Felügyelő bizottság tagja magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár és más nem magyar állampolgár is lehet feltéve ,nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

Két tagból álló – öt éves határozott időtartamra választott – megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező ellenőrző testület

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

e) a Civil törvény 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében ki van zárva. 

f) aki büntetett előéletű

A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 

Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási 11

joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

Civil törvény 41. §-a alapján: 

a) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 

b) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. 

c) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 

a. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; 

b. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 

d) A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. 

e) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 

Tisztségük megszűnik:

– lemondással,

– elhalálozással,

– tagsági jogviszony bármely módon történő megszűnésével

V. Az Egyesület képviselete 

Az Egyesület elnöke önállóan képviseli az Egyesületet. Az elnök akadályoztatása esetén e jogkörét jogosult bármelyik társelnökre átruházni. 12

Banki utalványozásra két elnökségi tag együttesen jogosult.

VI. Az Egyesület gazdálkodása 

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az Egyesület bevételei:

a) tagdíjak,

b) költségvetési támogatás, – pályázatokon elnyert pénzeszközök

c) – személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti 1%-os bevétel,

d) az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek,

e) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány

Az Egyesület a gazdálkodása során köteles betartani a hatályos számviteli, és adó előírásokat az alapszabály rendelkezéseit és az Egyesület egyéb határozatait.

VII. Közhasznúsági nyilatkozat 

Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet végzi :

Népegészségügyi tevékenység ,egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, gyógyító, és orvosi rehabilitációs szolgáltatás / 1997:CLIV törvény 35§ 1-2/ – folytat, biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. 

VIII. Vegyes rendelkezések 

1.)A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2.)Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével

A Közgyűlés a www.anonimaids.hu internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót, valamint éves közhasznúsági jelentését. 13

Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. Törvény VI. fejezet 11. „ A beszámolási szabályok „ részben leírtakat köteles betartani. 

3) Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre.

Törvényességi ellenőrzés a 2011. évi CLXXV. Törvény III. fejezete szerint történik. 

4.) Az Egyesület megszűnése:

Az Egyesület megszűnésére a 2013:V. törvény ( Ptk) Harmadik Könyv VIII. fejezet rendelkezései az irányadóak.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyon kizárólag jelen Egyesülettel azonos tevékenységet végző közhasznú szervezetnek adható át. 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az 2013:V. törvény ( Ptk.) valamint az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény az irányadó. 

[Az ALAPSZABÁLY- egységes szerkezetbe foglalt szövegét a 2014.augusztus 22. napján megtartott Közgyűlés fogadta el .]

Kelt, Budapesten, 2014. augusztus 22.

Alulírott dr. . Katkó Anna ügyvéd igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások hatályos tartalmának.

Az egységes szerkezetű Alapszabály dőlt betűvel jegyzi a változásokat.

Az utolsó Alapszabály – Törvényszékhez benyújtott példányához képest – törlésre a 2011.évi CLXXV. törvény és a 2013:V. törvény ( Ptk ) jogszabályi előírás változása miatt került sor .

Dr. Katkó Anna

ügyvéd