Szifilisz

.menü {
font-weight: bold;
font-size: 22px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: bold;
}
.főcím {
font-weight: bold;
font-size: 20px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: bold;
p.tall {line-height:100%};
}
.főcímsima {
font-weight: normal;
font-size: 20px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: normal;
p.tall {line-height:100%};
}
.alcím {
font-weight: bold;
font-size: 20px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: bold;
p.tall {line-height:100%};
}
.cím {
font-weight: normal;
font-size: 18px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: normal;
}
.szöveg {
font-weight: normal;
font-size: 16px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: normal;
}
.kisszöveg {
font-weight: normal;
font-size: 14px;
font-family: Calibri;
color: #000;
font-style: normal;
}

  

A szifilisz – vagy luesz, vérbaj – a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott nemi úton terjedő betegség.

A szifiliszes betegek száma a második világháború alatt érte el a csúcsot, majd a hatvanas évekig erősen csökkent, aztán újra emelkedni kezdett. Ez idő alatt számos esetet figyeltek meg homoszexuális férfiak körében, az arány a nyolcvanas évek közepéig nagyjából változatlan maradt, majd az AIDS járvány következtében előtérbe került a biztonságos szex gyakorlása, és így a szifilisz előfordulása körükben fokozatosan csökkenni kezdett. Következésképpen a szifiliszes betegek száma is lecsökkent.

Ezt a visszaesést azonban az új esetek számának gyors emelkedése követte a crack kokaint élvezők körében, elsősorban nőket és újszülötteiket érintve. A közelmúltban a bevezetett megelőzési programok hatására az USA nagy részén újra lecsökkent a szifilisz előfordulása.

A fertőzött egyén a gyógyulás után nem válik immunissá betegséggel szemben és újra fertőződhet!

Hogyan fertőz?

A kórokozó a hüvely vagy a száj nyálkahártyáján, esetleg a bőrön keresztül hatol be a szervezetbe. Órák alatt eléri a legközelebbi nyirokcsomókat, majd innen a vérkeringés útján szétszóródik a szervezetben. Terhesség alatt megfertőzheti a magzatot, veleszületett rendellenességeket és egyéb elváltozásokat okozva.

Tünetek

A szifilisz tünetei általában a fertőzés után 1-13, átlagban 3-4 héttel jelentkeznek. A Treponema pallidum fertőzésnek számos stádiuma van: az első, a második, a lappangó és a harmadik stádium. A fertőzés évekig fennállhat, ritkán szív- és agykárosodást, valamint halált okozhat.

Az első stádiumban a fertőzés helyén, általában a hímvesszőn, vulván (külső női nemi szerven) vagy a hüvelyben egy fájdalmatlan fekély (sánkér) jelenik meg. A fekély megjelenhet a végbélnyíláson, a végbélben, ajkakon, nyelven, garatban, méhnyakon, ujjakon és ritkán a test egyéb részein is. A betegen általában egy fekély alakul ki, de ritkán több elváltozás is felléphet.

  Fekély a szájban                   Fekély a péniszen

A sánkér kis, vörös, kiemelkedő foltként kezdődik, és hamarosan nyílt fekéllyé alakul, amely továbbra is fájdalmatlan marad. A fekély nem vérzik, de dörzsölés hatására nagyon fertőző, átlátszó folyadékot ürít. A közeli nyirokcsomók általában megnagyobbodnak, de ezek sem fájdalmasak. Mivel általában kevés panaszt okoz, a beteg esetleg tudomást sem vesz róla. A fertőzött nők fele és a férfiak egyharmada nem tud fekélyéről. Az elváltozás általában 3-12 hét múlva eltűnik, ezután a beteg teljesen gyógyultnak tűnik.

A második stádium általában bőrkiütéssel kezdődik, mely általában a fertőződést követő 6-12. héten jelentkezik. A betegek 25%-ánál még megtalálható a gyógyulófélben levő fekély. A kiütés lehet múló, de akár hónapokig is fennmaradhat. Kezeletlen betegben is gyakran meggyógyul, de heteken-hónapokon belül újabb elváltozások jelentkezhetnek.

  Kiütések a talpon                   Kiütések a nyaknál

A második stádiumban gyakran a betegek több mint 80%-ában szájfekélyek alakulnak ki, 50%-uknál találhatók testszerte megnagyobbodott nyirokcsomók, és kb. 10%-uknál tapasztalható szemgyulladás. A szemek gyulladása általában nem jár tünetekkel, bár néha a látóideg is megduzzadhat, ami homályos látáshoz vezethet. A betegek 10%-ában lépnek fel heves fájdalommal járó csont és ízületi gyulladások. A vese gyulladása következtében a vizeletben fehérje is ürülhet, májgyulladás következtében pedig sárgaság alakulhat ki. Ritkán előfordulhat az agyburkok gyulladása, amely fejfájással, tarkókötöttséggel és néha süketséggel jár.
A bőr-nyálkahártya átmenetnél – pl. a nagyajkak és a vulva belső határán – és a bőr nedves területein kiemelkedő elváltozások (condyloma latum) alakulhatnak ki. Ezek a rendkívül fertőző képletek ellaposodnak és fakó rózsaszínűek vagy szürkék lesznek. A haj foltokban kihullik, molyrágás-szerű hiányokat hagyva maga után. További tünetek a betegségérzés, étvágytalanság, hányinger, fáradtság, láz és vérszegénység.

Miután a beteg kilábalt a második stádiumból, a betegség a tünetmentes lappangó fázisba lép. Ez a szakasz évekig vagy évtizedekig – esetleg a beteg haláláig is – eltarthat. A lappangó fázis első részében a fertőző fekélyek néha visszatérnek.

A szifilisz harmadik stádiumában (késői szifilisz) a beteg már nem fertőz. A tünetek enyhétől a megsemmisítő súlyosságúig változnak. Három fő tünetcsoport fordulhat elő: jóindulatú késői szifilisz, kardiovaszkuláris (szív-, és érrendszeri) szifilisz és neuroszifilisz (idegrendszeri).

A jóindulatú késői szifilisz manapság ritka. Gummának nevezett csomók jelennek meg különböző szerveken, melyek lassan növekednek, fokozatosan gyógyulnak, és heget hagynak maguk után. A test majdnem bármely részén megjelenhetnek, de leggyakrabban a lábszáron a térd alatt, a törzs felső részén, az arcon és a fejbőrön. Az elváltozás a csontokat is érintheti, a beteg mélyben jelentkező, áthatoló fájdalomról panaszkodik, amely jellegzetesen éjszaka gyötrőbb.

A kardiovaszkuláris szifilisz a kezdeti fertőzést követő 10-25 évben alakul ki, az aorta (a szívből kiinduló fő ütőér) aneurizmáját (a fal elgyengülése és kitágulása) vagy az aortabillentyűk elégtelenségét okozza. Ezek az elváltozások mellkasi fájdalommal, szívelégtelenséggel járhatnak, mely a későbbiekben halálhoz vezethet.
A neuroszifilisz (az idegrendszer szifilisze) a kezeletlen betegek mintegy 5%-át érinti.

Diagnózis

Szifilisz gyanúja a tünetek alapján merül fel. A végleges diagnózis a laboratóriumi leleteken és a beteg fizikális vizsgálatán alapul.
Az első és második stádiumban a szifilisz diagnózisát a bőr- vagy szájnyálkahártya-fekélyből vett mintából a baktérium mikroszkóp alatti azonosítása is igazolhatja. Vérmintából antitestet kimutató szűrővizsgálat szintén elvégezhető. A harmadik stádiumban a kórisme a tüneteken és az antitest vizsgálaton alapul.

Kezelés

Mivel az első és második stádiumban lévő betegek fertőzőek, saját és partnerük kezelésének befejezése előtt kerülniük kell mindenféle nemi kapcsolatot.

A penicillint, mint az összes stádiumra legjobban ható antibiotikumot, általában injekció formájában adják.

Kezelés után az első, második és a lappangó fázisban lévő betegség kórjóslata is kitűnő. Az agy és a szívet érintő harmadik stádium prognózisa nem túlságosan kedvező, mivel a meglévő károsodásokat általában már nem lehet visszafordítani.